Jump to content

Ventürs hiela Tintin

Se Vükiped: sikloped libik
Els ‚Tintin’, ‚Milou’ e käpten: ‚Haddock’ ‹ pö mönapänot in ‚Brussel’.

„Ventürs hiela ‚Tintin’” (Fransänapüko: ‚Les Aventures de Tintin’) binon sökod däsinotakonotas pejafädöl fa däsinan Belgänik: ‚Georges Remi’ (1907–1983) ön magälanem: ‚Hergé’. Dutons lü däsinotakonots Yuropik pöpedikün tumyela 20id.[1] Petradutons ini püks e dialegs plu tums, e samäds plu balions teltum peselons.[2] Stabü „Ventürs hiela ‚Tintin’” i dramats, filmots, däsinotafilmots e nünömapleds distöfiks pemekons, bevü kels filmot: ‚The Adventures of Tintin: The Secret of the Unicorn’ hiela ‚Steven Spielberg’ binon benosevädikün.

El ‚Tintin’ äpubom balidnaedo ün yel: 1929 tü d. 10id yanula in periodapenäd: ‚Le Petit Vingtième’ [= Teldegidos smalik] ä de 1930 fomü toums balatik, pädabüköls primüpo fa ‚Le Petit Vingtième’, ab sis 1934 fa dabüköp: ‚Casterman’.[3] Valodo toums teldegfol äpubons, bevü kels toum latik päpubon no pefiduinölo ün yel: 1986 pos deadam ela ‚Hergé’.

Stül pegeböl fa ‚Hergé’ pro „Ventürs hiela ‚Tintin’” penemon in Fransänapük: ‚la ligne claire’ [= lien lämpik] e pezüpädon fa däsinans mödik in ziläk Fransänik⸗Belgänik.[4] Konots balik binons boso balugäliks äd änotodons levalidacedi katulik⸗dakipiälik, ab sis labun lulid: „Lotus blövik” ‹ el ‚Hergé’ ädunom vestigi staböfik pro konots oma. Sis yels at konots mödik älabons kaladi bolitik⸗satirik. Dil konotas jenädon in läns magälöfik, soäs „Süldavän”: tat magälöfik in Zänoda⸗Yurop, bo pespiretöl fa Montenegrän, Lalbanän e/u Rumän vü volakrigs. Pro län at el ‚Hergé’ ädatikom mekavapüki: süldavi, pedisinöli ad logodön äs pük slavik, ab jenöfo binädöli me vöds pedütülöl de zifadialeg Flanänik di ‚Brussel’: el ‚Marols’.[5]

Heroedans sökoda binons ‚Tintin’: gasediman ä tävan yunik ‹ e nästadog sümpatik omik, ‚Milou’ penemöl. Pösods veütik votiks binons käpten: ‚Haddock’ [= Veitafit], profäsoran tisudik: ‚Tournesol’ [= Solaflor], krimapoldans tel neskiliks: ‚Dupont’ e ‚Dupond’, äsi ji⸗lopakanitan klatik: ‚Bianca Castafiore’.

NümTiäd rigik in FransänapükTradutod ini VolapükDabükayel
in periodapenädas toum balatikperevidöl/penulüköl
1Tintin au pays des Soviets El ‚Tintin’ in Sovyätabalatam1929–193019302017
2Tintin au CongoEl ‚Tintin’ in Kongoän1930–19311946; 1975
3Tintin en AmériqeEl ‚Tintin’ in Lamerikän1931–193219321945; 1973
4Les Cigares du pharaonZigars faraona1932–193419341955
5Le Lotus bleuLotud blövik1934–3519361946
6L’Oreille casséeLil pebreiköl1935–3719371943
7L'Île noireNisul blägik1937–3819381943; 1966
8Le Sceptre d’OttokarSkäptron hiela ‚Ottokar’ 1938–193919391947
9Le Crabe aux pinces d’orKrab labü jims goldik1940–194119411943; 1963
10L’Étoile mystérieuseStel klänöfik1941–194219421954
11Le Secret de la LicorneKlän Balhona1942–19431943
12Le Trésor de Rackham Le RougeLediv hiela ‚Rackham’ redik 19431944
13Les 7 Boules de cristalKristadaglöps vel1943–19441948
14Le Temple du soleilSolatem1946–19481949
15Au pays de l’or noirIn län golda blägik1939–40, 1948–5019501972
16Objectif LuneTävazeil: mun1950, 19521953
17On a marché sur la LuneGol su mun1952–19531954
18L’Affaire TournesolJenot: ‚Tournesol’ 1954–19561956
19Coke en stockKolat in boid1956–19581958
20Tintin au TibetEl ‚Tintin’ in Tibätän1958–19591960
21Les Bijoux de la CastafioreBijuts jiela ‚Castafiore’1961–621963
22Vol 714 pour SydneyFlit: 714 lü ‚Sydney’1966–19671968
23Tintin et les PicarosEl ‚Tintin’ ed els ‚Picaros’ 1975–19761976
24Tintin et l’Alph-ArtEl ‚Tintin’ e lekan: ‚alfa’ 19862004

Toums stabü filmots

[redakönredakön fonäti]
NümTiäd rigik in FransänapükTradutod ini VolapükYel
1Tintin et le mystère de la Toison d'orEl ‚Tintin’ e klän Goldinalainaskina1962
2Tintin et les oranges bleuesEl ‚Tintin’ e rojats blövik1965
3Tintin et le lac aux requinsEl ‚Tintin’ e jakalak1972
  1. Tintin, une star presque mondiale. L'Express, 2011 tobul 26.
  2. Tintin parle maintenant 108 langues ! Tintinolangues.be. (ragiv)
  3. Philippe Magneron: Tintin (Historique) – BD, informations, cotes.
  4. Maîtres de la BD.
  5. Har Brok, Is Syldavisch Slavisch? Achtergronden van het Beeldverhaal nr. 2, Bovenkarspel 1979. ISBN:90 64475 02 4.

Yüms plödik

[redakönredakön fonäti]