Ventürs hiela Tintin

Se Vükiped: sikloped libik
Els ‚Tintin’, ‚Milou’ e käpten: ‚Haddock’ < pö mönapänot in ‚Brussel’.

„Ventürs hiela ‚Tintin’” (Fransänapüko: ‚Les Aventures de Tintin’) binon sökod däsinotakonotas pejafädöl fa däsinan Belgänik: ‚Georges Remi’ (1907–1983) ön magälanem: ‚Hergé’. Dutons lü däsinotakonots Yuropik pöpedikün tumyela 20id.[1] Petradutons ini püks e dialegs plu tums, e samäds plu balions teltum peselons.[2] Stabü „Ventürs hiela ‚Tintin’” i dramats, filmots, däsinotafilmots e nünömapleds distöfiks pemekons, bevü kels filmot: ‚The Adventures of Tintin: The Secret of the Unicorn’ hiela ‚Steven Spielberg’ binon benosevädikün.

El ‚Tintin’ äpubom balidnaedo ün yel: 1929 tü d. 10id yanula in periodapenäd: ‚Le Petit Vingtième’ [= Teldegidos smalik] ä de 1930 fomü toums balatik, pädabüköls primüpo fa ‚Le Petit Vingtième’, ab sis 1934 fa dabüköp: ‚Casterman’.[3] Valodo toums teldegfol äpubons, bevü kels toum latik päpubon no pefiduinölo ün yel: 1986 pos deadam ela ‚Hergé’.

Stül pegeböl fa ‚Hergé’ pro „Ventürs hiela ‚Tintin’” penemon in Fransänapük: ‚la ligne claire’ [= lien lämpik] e pezüpädon fa däsinans mödik in ziläk Fransänik⸗Belgänik.[4] Konots balik binons boso balugäliks äd änotodons levalidacedi katulik⸗dakipiälik, ab sis labun lulid: „Lotus blövik” < el ‚Hergé’ ädunom vestigi staböfik pro konots oma. Sis yels at konots mödik älabons kaladi bolitik⸗satirik. Dil konotas jenädon in läns magälöfik, soäs „Süldavän”: tat magälöfik in Zänoda⸗Yurop, bo pespiretöl fa Montenegrän, Lalbanän e/u Rumän vü volakrigs. Pro län at el ‚Hergé’ ädatikom mekavapüki: süldavi, pedisinöli ad logodön äs pük slavik, ab jenöfo binädöli me vöds pedütülöl de zifadialeg Flanänik di ‚Brussel’: el ‚Marols’.[5]

Heroedans sökoda binons ‚Tintin’: gasediman ä tävan yunik < e nästadog sümpatik omik, ‚Milou’ penemöl. Pösods veütik votiks binons käpten: ‚Haddock’ [= Veitafit], profäsoran tisudik: ‚Tournesol’ [= Solaflor], krimapoldans tel neskiliks: ‚Dupont’ e ‚Dupond’, äsi ji⸗lopakanitan klatik: ‚Bianca Castafiore’.

Toums[redakönredakön fonäti]

Nüm Tiäd rigik in Fransänapük Tradutod ini Volapük Dabükayel
in periodapenäd as toum balatik perevidöl/penulüköl
1 Tintin au pays des Soviets El ‚Tintin’ in Sovyätabalatam 1929–1930 1930 2017
2 Tintin au Congo El ‚Tintin’ in Kongoän 1930–1931 1946; 1975
3 Tintin en Amériqe El ‚Tintin’ in Lamerikän 1931–1932 1932 1945; 1973
4 Les Cigares du pharaon Zigars faraona 1932–1934 1934 1955
5 Le Lotus bleu Lotud blövik 1934–35 1936 1946
6 L’Oreille cassée Lil pebreiköl 1935–37 1937 1943
7 L'Île noire Nisul blägik 1937–38 1938 1943; 1966
8 Le Sceptre d’Ottokar Skäptron hiela ‚Ottokar’ 1938–1939 1939 1947
9 Le Crabe aux pinces d’or Krab labü jims goldik 1940–1941 1941 1943; 1963
10 L’Étoile mystérieuse Stel klänöfik 1941–1942 1942 1954
11 Le Secret de la Licorne Klän Balhona 1942–1943 1943
12 Le Trésor de Rackham Le Rouge Lediv hiela ‚Rackham’ redik 1943 1944
13 Les 7 Boules de cristal Kristadaglöps vel 1943–1944 1948
14 Le Temple du soleil Solatem 1946–1948 1949
15 Au pays de l’or noir In län golda blägik 1939–40, 1948–50 1950 1972
16 Objectif Lune Tävazeil: mun 1950, 1952 1953
17 On a marché sur la Lune Gol su mun 1952–1953 1954
18 L’Affaire Tournesol Jenot: ‚Tournesol’ 1954–1956 1956
19 Coke en stock Kolat in boid 1956–1958 1958
20 Tintin au Tibet El ‚Tintin’ in Tibätän 1958–1959 1960
21 Les Bijoux de la Castafiore Bijuts jiela ‚Castafiore’ 1961–62 1963
22 Vol 714 pour Sydney Flit: 714 lü ‚Sydney’ 1966–1967 1968
23 Tintin et les Picaros El ‚Tintin’ ed els ‚Picaros’ 1975–1976 1976
24 Tintin et l’Alph-Art El ‚Tintin’ e lekan: ‚alfa’ 1986 2004

Toums stabü filmots[redakönredakön fonäti]

Nüm Tiäd rigik in Fransänapük Tradutod ini Volapük Yel
1 Tintin et le mystère de la Toison d'or El ‚Tintin’ e klän Goldinalainaskina 1962
2 Tintin et les oranges bleues El ‚Tintin’ e rojats blövik 1965
3 Tintin et le lac aux requins El ‚Tintin’ e jakalak 1972

Noets[redakönredakön fonäti]

  1. Tintin, une star presque mondiale. L'Express, 2011 tobul 26.
  2. Tintin parle maintenant 108 langues ! Tintinolangues.be. (ragiv)
  3. Philippe Magneron: Tintin (Historique) – BD, informations, cotes.
  4. Maîtres de la BD.
  5. Har Brok, Is Syldavisch Slavisch? Achtergronden van het Beeldverhaal nr. 2, Bovenkarspel 1979. ISBN:90 64475 02 4.

Yüms plödik[redakönredakön fonäti]